Célunk

Amikor megszületett Rebeka kislányom, rá kellett jöjjek, hogy sokszor nem is olyan egyszerű szülőnek lenni. Emlékszem, hogy a szülés után pár héttel úgy gondoltam, hogy oké, nagy vonalakban tudom, hogy mire van szüksége egy ilyen pici babának, aztán ismét pár hét után mindig új és új helyzetekkel, problémákkal szembesülve úgy éreztem, hogy nem tudok én semmit. Hosszú hónapokra volt szükség ahhoz, hogy tudatosodjon bennem, a gyereknevelés egy életen át tartó tanulási folyamat.

A korábban munkában töltött évek alatt sok kollégámmal kellett együttműködjek, ami ugyan nagy kihívást jelentett számomra, de nagyon szerettem csinálni! Igyekeztem jól kommunikálni az emberekkel, ami szerencsére legtöbbször sikerült is. Itthon viszont úgy éreztem, hogy egyszerűen nincs a kezemben elegendő eszköz ahhoz, hogy az általam elvárt szinten megértsem Rebeka gondolatait. Természetesen egy idő után már csomó mindenre rájön az ember magától is, azonban mindig kerestem a lehetőséget, hogy hogyan lehetne ezt még jobban csinálni.

Amikor elsőként futólag hallottam a babajelbeszédről, akkor Rebeka 2 éves lehetett, és úgy ítéltem meg, hogy esetében már késő ezzel foglalkozni, viszont Izabella kislányomnak már 6 hónapos korában elkezdtem jelelni. Sajnáltam, hogy Rebeka kicsiként nem tanult jelbeszédet, azonban most testvérkéjével párhuzamosan lelkesen tanulja a jeleket.

A célunk az, hogy minél több ember szerezzen tudomást a babajelbeszédről, melynek segítségével sokkal kifinomultabban, pontosabban és élvezetesebben lehet szót érteni a még beszélni nem tudó csöppségekkel. Célunk továbbá, hogy bemutassuk a saját, valamint más gyermekek tapasztalatait, élményeit.

Aki elolvasott már egy-két bejegyzést, annak kissé furcsa lehet, hogy sokszor Izabella nevében beszélek. Ha lehetőségem nyílt volna rá, akkor előzetes engedelmét kértem volna ehhez, de sajnos erre a kérdésre még nem tud válaszolni. Azonban úgy gondolom, hogy sok olyan történet van, ahol ezzel a módszerrel, sokkal érzékletesebben tudom átadni a mondandó lényeget.

Továbbá fontosnak tartom elmondani, hogy nem célunk adott héten midig az előző hét történéseiről hírt adni. Bizonyára lesz ilyen is, viszont a bejegyzésekben inkább igyekszünk egy-egy témát, egy-egy jelet körbejárni, amihez általában több heti információ feldolgozására van szükség.

Ajánlom a Jelel a Babám oldalát annak, aki

• a baba édesanyjaként, édesapjaként, testvéreként, rokonaként érdeklődik a babajelbeszéd iránt,
• foglalkozásából kifolyólag sokat van kisgyerekekkel – bölcsődei gondozók, babysitterek, gyerekorvosok, védőnők, fejlesztő szakemberek,
• többet szeretne megtudni a babajelbeszéd témáját illetően,
• még bizonytalan, hogy használja-e ezt az új kommunikációs módszert, vagy sem, és szeretné látni a gyakorlatban,
• kissé szkeptikus, és úgy vélekedik, hogy „Hiszem, ha látom!”

Célunk tehát az, hogy széles körben (ne csak családon belül) váljon ismertté ez a kitűnő módszer, és segítsen a babáknak könnyebben kifejezni érzéseiket, gondolataikat.

Kislányom Izabella, a honlap indulásakor 10 hónapos, így pont most van abban a korban, amikor elkezdi használni a jeleket.
Kérlek, hogy tarts velünk és kísérd figyelemmel Izabella fejlődésének útját. Időközben reméljük, számos ötlettel gazdagodsz a módszer alkalmazását illetően.

Amennyiben úgy gondolod, hogy szeretnéd megosztani másokkal saját élményeiteket, akkor itt a nagyszerű alkalom! Ide bátran feltöltheted jelelős történeteiteket!