Rólunk

DSC_0309f2012 telén szüleim elérkezettnek látták az időt, hogy újabb taggal bővüljön a család, így karácsony tájékán beköltöztem anyukám pocakjába.
Már a 12. hetes ultrahangon tudattam a kintiekkel, hogy kislány lakik odabent. Pár héttel később anyukám a konyhában épp azon gondolkodott, hogy milyen nevet adjanak nekem, és hogy majd kikéri a véleményem (rugdosás alapján lehet szavaztatni a babákat leendő nevükről). Én azonban megelőztem, mivel szóltam, hogy Izabella szeretnék lenni. Anyukám lelkesen számolt be apának és testvérkémnek a megérzéséről, és megszületésem után valóban megkaptam ezt a nevet. Ezen túlmenően a Tündérvirág becenevet használtuk még, ezt a megszólítást is nagyon szerettem.
A pociban sokat mocorogtam, és kint is megőriztem eme jó tulajdonságomat, majd fogjátok látni a videókon. Ezek voltak a legfontosabb momentumok a pocaklakóságom idejéből.

DSC_0112sTestvérkémet Rebekának hívják, aki nagyon korán tudomást szerzett arról, hogy beköltöztem a pocakba, ugyanis a terhesség 3. hetében odament anyához, és a hasára mutatva így szólt: „anya pocakjában baba van” azzal ment vissza játszani. Anyát nagyon megdöbbentette a hír, hisz még maga sem volt biztos abban, hogy tényleg várandós-e. Sem a nőgyógyász, sem pedig a terhességi teszt nem adott ennyire határozott választ a nagy kérdésre, mint Rebeka.
Nagyon várta, hogy megszülessek végre, számtalanszor megkérdezte anyát, hogy „mikor bújik már ki Izabella a pociból?” Rendszerint az volt a válasz, hogy „ha leszüreteljük mamáéknál a szőlőt, utána fog kibújni.” Nagyon felnézek Rebekára, hihetetlen sok mindent tud, nem győzök tanulni tőle. Szerintem ő is kedvel engem, habár azt nagyon nem szokta szeretni, ha sírok.
Rebekának van egy mesekönyve, amit egy kedves barátjától, Zalánkától kapott ajándékba. Egy kiselefántról szól, akinek testvérkéje születik, és ez annyira nem tetszik a kiselefántnak, hogy vissza akarja vinni őt a dzsungel távoli sarkába, vagy az anyukája pocakjába. Rebeka sokszor kijelentette már, hogy nekem nem kell visszamennem sem a dzsungel távoli sarkába, sem pedig az anya hasába. Ez számomra igazán örömteli!

DSC_0267Rebeka most 4 éves (2014), már ovis nagylány. Kevésbé beszédes, de ha egy kicsit jobban megismeri a másikat, akkor nagyon jókat el tud vele játszani.
A kedvenc időtöltése mostanság a színezés, a rajzolás, és ugyan még a betűket nem tanulta, de már most nagyon szeret írni.
Sokat szokott anyának és apának a konyhában segíteni, rendszeresen sütnek együtt süteményt. Én ilyenkor csak csorgatom a nyálam, hisz még nem ehetek ezekből a finomságokból.
Nagyon figyelmes és gondoskodó tud lenni, ha sírok, egyből odaadja a cumimat, és megvigasztal. Hallottam, hogy a kidőlt, kivágott fákat rettentően sajnálja, és mindig megmenti az esős időben a járda közepén araszoló csigákat és gilisztákat, nehogy valaki rájuk lépjen.

IMG_1106_01Itt láthatjátok a családunk minden egyes tagját. Apa ölében ül Rebeka, én pedig anya karjaiban fekszem. Ez a kép 2013 szentestéjén készült. Ilyenkor mindig leül mindenki a TV elé (nem sokszor kapcsoljuk be, viszont a tetejére pont jól be lehet állítani a fényképezőgépet), hogy elkészülhessen az aktuális karácsonyi családi fotó.
Az apukám nemigen szeret szerepelni, ettől függetlenül mondanék róla is pár szót. Szerintem a legügyesebb lányos apuka, akit valaha is láttam. Nagyon odaadó és gondoskodó, ha kell, a hátán cipel, ha kell, altatódalt dúdol, és mindenki nagy örömére szeret sütit sütni. Apa támogatja anya azon ötletét, hogy blogoljon a babajelbeszéddel kapcsolatban, anya ezért különösen hálás neki!

DSC_0301

 

 

 

Anyukámat leginkább az foglalkoztatja, hogy az idehaza töltött évei alatt próbáljon úgy nevelni minket, hogy felnőtt korunkra jól boldoguljunk az életben. Legtöbb idejét a velünk való foglalkozással, és a háztartás vezetésével tölti, azonban mostanában vágyott valami másféle elfoglaltságra is.

Anyukámban mindig is ott volt a vágyhogy írjon, jóllehet ez csak nem olyan rég tudatosodott benne. Nagyon megörült, amikor rátalált a babajelbeszédre, és utánanézett, hogy nem sok ezzel a témával foglalkozó blog létezik magyar nyelven. 2014 augusztusában belevágott hát. Fogadjátok blog bejegyzéseit oly nagy szeretettel, mint amilyennel ő írja azokat!

Anyukám 2015 áprilisától a Beszélő Babakezek program babajelbeszéd oktatójaként tevékenykedik, és bízik benne, hogy ezáltal sok babának és édesanyának tud segítségére lenni abban, hogy jobban megértsék egymást!