Cimke archívum

Kristóf jelelni tanul

A minap múlt Kristóf kisfiunk 5 hónapos, szépen növöget, igazi kis vasgyúró. Pár hete arra lettem figyelmes, hogy egyre többször látom megcsillanni szemében a különféle dolgok iránti hatalmas érdeklődést. Kicsi szemeit tágra nyitva, száját kissé kinyitva, kezeivel, lábaival élénken kapálózva mintha kérdezné: miért van az, hogy anya és a család többi tagja időről-időre bevesznek a szájukba valamit (segítek: evésJ), és elkezdik megrágni? Vagy épp, ha kimegyünk sétálni, akkor mik azok az égig érő hatalmas zöld valamik (segítek: faJ), amik a babakocsi fölött elsuhannak? (tovább…)

“Beszélni tudsz a gyermekeddel, mielőtt beszélni tudna” – állítja Hanna édesanyja

A 14 hónapos Hanna édesanyja, Marcsi beszámol nekünk arról, hogy milyen babajelbeszédes élményekkel gazdagodtak az elmúlt hónapokban. Ezúton is köszönjük nekik, a sok szép képet, és hogy megosztották velünk jelelős tapasztalataikat! Ha épp a kedves olvasónak is vannak hasonló élményei, akkor itt megoszthatja velünk! (a bejegyzésben szereplő dőlt betűs részek a szerkesztő megjegyzései)

Marcsi: “Pár éve találtam véletlenül a Babajelek könyvet. Megvettem, azt gondoltam, hogy majd egyszer jó lesz, ha lesz babám. Aztán eltettem a könyvespolcra és el is felejtettem, hogy van ilyen könyvem. Majd Hanna megszületett és kb. 9 hónaposan elkezdett a lámpára mutogatni, akkor jutott eszembe, hogy nekünk van egy jelelős könyvünk. Gyorsan elolvastam, aztán “nekiálltunk” a jelelésnek. (tovább…)

Kérek még!

A még jele az egyik legnépszerűbb jel a babák körében. Gondolom, hogy ennek okait nem kell különösebben részleteznem. Leggyakrabban az étkezések alkalmával szoktuk használni. Anya kérdezi:

– Eleget ettél már? Kérsz még?
Számtalanszor feltesszük ezt a kérdést babánknak. Az a gyermek, aki már tudja a nem szót, ilyenkor általában hevesen elkezd tiltakozni:

– Nem, nem, neeeem!
A mi esetünkben is ez történt, azonban ezzel volt egy kis probléma. Iza sokszor akkor is nemet mondott, amikor igent gondolt. Ilyenkor a jeleket hívtuk segítségül, melyekkel már egyértelműben ki tudta fejezni, hogy kér-e még az adott ételből, vagy sem.

(tovább…)

Bárcsak tudnám, mit szeretne mondani!

Sokszor hallani kisbabás szülőktől a fenti mondatot. Képzeld csak el az alábbiakat: otthon vagytok egyéves babáddal, és hallod, hogy a kicsi sírdogál, Te pedig minél hamarabb szeretnéd megvigasztalni.

Hogyan megy ez általában?

Te: „Miért sírsz? Mi bánt? Nézzünk bele a pelusba, hátha van ott valami…”
Babád: Továbbra is sír.
Te: „…a pelus üres, ez nem talált. Gyere, megpróbállak elaltatni, lehet már elfáradtál.”
Babád: Még jobban sír.
Te: Ringatod, altatódalt dúdolsz, de csak nem használ.
Babád: Egyre fogy a kicsi türelme, és a sírás ordítássá fokozódik.
Te: „Jaj, mi lehet a gond?! Gyere, hátha éhes vagy. Együnk egy kis almát!”
Babád: Vigasztalhatatlanul sír tovább.

Mit szólnál a következő párbeszédhez? (tovább…)

Interjú Kolos édesanyjával – 3. rész. Kolos „mesélt” nekünk kedvenc ételeiről

Kolos édesanyjával készítettem egy interjút, aki kisfiával 1 éve jelel. Az első részben olvashattok arról, hogy hogyan kerültek kapcsolatba a babajelbeszéd módszerével, és mikor kezdték alkalmazni, a második részből pedig megtudhattátok, hogy melyek voltak Kolos kedvenc jelei, és hogyan fogadta a környezetük ezt az új kommunikációs módszert. Az következő két kérdésre pedig alább kaphattok választ:

  1. Mesélnél nekünk egy olyan jelelős történetet, amit szívesen megosztanál másokkal is?

Zalán nagy segítség a jelelésben. Sokszor úgy kerül sor egy jel megtanulására, hogy közölne valamit az öccsével, s tőlem kérdezi, hogyan mutatjuk. Kolos a köszönöm jelét mutatta egy alkalommal, amire Zalán szóban szívesennel válaszolt, majd megkérdezte mi a szívesen jele, hogy mutathassa. Nem találtam a könyvben, mire ő (tovább…)

Mit jelenthet Izabella szótárában a cuppogás?

Izabella: Többféle dolgot is jelölök a cuppogással. Egyrészt, ha éhes vagyok, másrészt, ha halacskát látok, harmadrészt, ha puszit küldök. Az evésről korábban olvashattatok már egy bejegyzést, Mit (t)eszek, ha éhes vagyok? címmel, most lássuk a halacskát és a puszit.

A halacskák nagyon változatosak tudnak lenni. A pelenkázó asztalkámra anyukám odakészített egy aranyos zöld halacskát, aminek a segítségével gyakran meg tudta mutatni nekem ezt a jelet, ill. kitartóan kérdezgette, hogy „mit mond a halacska?”. Sokszor akartam kifejezetten ezzel a játékkal játszani, és anya, a babajelbeszédnek köszönhetően mindig azonnal tudta, hogy mit szeretnék. (tovább…)

Mit (t)eszek, ha éhes vagyok?

Izabella: Cuppogással jelzem (először 2014. július 5-én, 9 hónaposan), ha éhes vagyok. Ezt a jelet lényegében minden nap szoktam használni.

A babajelbeszédben a jelek képzésekor leginkább a kezeket szokták segítségül hívni, azonban ez a száj által képzett jelek közé tartozik. Ha van két jelünk, ahol az egyik szájjal, a másik kézzel képzett, akkor a kettő közül a kézzel képzett jelet részesítsük előnyben, mivel ebben az esetben a jel mutatása mellett egyből ki is tudjuk mondani az adott dolog nevét. (Zentai Kata, Bemutató óra a Beszélő Babakezek módszerről, MOM Kulturális Központ, 2014.09.09.) (tovább…)