A babajelbeszéd során kézjelekkel kommunikálunk a beszélni még nem tudó gyermekekkel. Ezzel az igen egyedi módszerrel lehetőségünk nyílik arra, hogy megértsük gyermekünk gondolatait a beszéd megindulását megelőzően. A cikkben szereplő információkat kutatási eredmények, szakmai cikkek, könyvek is alátámasztják (lásd lábjegyzetben lévő irodalomjegyzéket).
Vegyük sorra, hogy miért hasznos ez a módszer a babának, és szüleiknek egyaránt!
- Egymás jobb megértése
Kisgyermekes szülők gyakran panaszkodnak, hogy egyszerűen hiába szeretnék megérteni gyermeküket, mivel a babájuk még nem beszél, ezért nincs megfelelő eszköz a kezükben. A piciknek alapból gyakran csak a sírás marad, hogy „elmondhassák”, hogy valami bántja őket. Ilyenkor a szülő mindent igyekszik megtenni, hogy minél hamarabb kitalálja, mi is lehet a gond. Rendszerint végig próbál több dolgot: kicseréli a pelust, ételt-italt hoz, betakarja, altatni próbálja a gyermeket. A kézjelek lehetővé teszik, hogy a babák egyértelműen ki tudják fejezni gondolataikat, például éhes, szomjas, álmos, vagy fáj valamije.
- Kevesebb sírás, hiszti[1]
A meg nem értésből, és a félreértésből fakadó hisztik száma számottevően csökkenthető. A dackorszak azért nem marad el, de számottevően csökkenthetőek a negatív hatásai. Mivel a baba a jelek segítségével sokkal hamarabb, és pontosabban ki tudja fejezni magát, ezért sok konfliktushelyzet ki sem alakul.
- Erősíti a kötődést
A minőségi és hathatós kommunikációnak köszönhetően erősödik a korai gyermekkorban az anya-gyerek kapcsolat. Számos lélekmelengető „beszélgetésre” sor kerülhet a jelek segítségével, és ez nagyban erősíti a szülő-gyermek kötelékét.[2]
- Segíti a kreatív kifejezésmódot[3]
A szülők sokszor számolnak be arról, hogy amit a gyermekük akar, a legfontosabb hétköznapi dolgaikat úgyis megértik. Ezzel szemben áll az a tény, hogy sokkal több mindenről szeretnének a babák beszélgetést kezdeményezni, mint csak a mindennapi általános cselekvések, erre azonban alapból nincs lehetőségük.[4] A jeleléssel azonban megvalósítható az, hogy számos dolog kapcsán a babák vélemény tudjanak formálni, mivel egy átlagos gyermek 100-120 féle jelet tud megtanulni, mire elkezd beszélni.[5] A jelelő gyermekek változatosabban fejezik ki magukat. A későbbi kommunikációjukat is erőteljesebb gesztikuláció jellemzi, így könnyebben megértetik magukat.
- Bátrabban kezdeményeznek beszélgetést, magabiztosabbak
Mivel már nagyon korán meg tudta magát érteni a gyermek, ezért megszokta, hogy figyelnek rá, és „adnak a szavára”. Megtapasztalta, hogy hathatósan befolyással tud lenni a dolgok alakulására, ezért kialakul benne az az érzet, hogy érdemes beszélgetést kezdeményezni. A jelelő gyermek büszke arra, amikor sikerül megértetnie magát, így nagyobb az önbizalma is.[6]
- Diszlexia esetén segítheti a betűfelismerést
Diszlexia – a nyelvvel, beszéddel és az olvasástanulással kapcsolatos részképességzavar – esetén, ha az ABC betűit együtt tanuljuk a jelnyelvi ABC kézjeleivel, akkor ez segítheti az olvasáshoz szükséges készségek elsajátítását. Segíti a helyesírást, és a beszédhangok elkülönítését is. Az ABC-t így tanító pedagógusok úgy vélik, hogy a kézjelek hídként szolgálnak a vizuális szó és a szóbeli szó között.[7]
- Elősegíti a fogalmi gondolkodást
A jelek egyértelműbb fogalom meghatározást tesznek lehetővé.[8] Ha egy jelet elkezd használni a gyermek, feltételezhető, hogy az adott szó jelentéstartalmát is ismeri, sőt lehet, hogy be is tudja sorolni valamilyen kategóriába – pl. a kutyát az állatok közé -, vagy felfogja annak állapotát – pl. anya vidám.[9] Ezekről a dolgokról nem csak egy belső képet alkot, hanem a jelek segítségével a másik tudtára is tudja adni.
- Fejleszti a finommotorikát
A kézjelek nap mint nap való megformálása hozzájárul ahhoz, hogy egyre ügyesebb legyen a gyermek kezének mozgása.
- Nyelvi fejlődést segíti
Sok szülő első kérdése, hogy hogyan hat a babajelbeszéd a beszédfejlődésre. Az ELTE egyik kiadványában olvashatjuk: „ A gyakran említett félelem, hogy a gesztusjelek használata korlátozná a beszédtanulást, nem igazolódott…” Sőt a jelek használata nyelvfejlesztő funkcióval bír, valamint fokozott nyelvhasználatra ösztönöz.[10] A módszer olyannyira hatásos, hogy megkésett beszédfejlődés esetén beszédbeindító hatása lehet.[11]
Az idő előrehaladtával a beszéd beindulását az alábbi tényezők is segítik:
– Gondolatai egyre összetettebbek és bonyolultabbak lesznek, amelyeket a jelekkel már nehezebben tud kifejezni.
– Egyre messzebbre megy a gyermek, ahonnan már nem látja szüleit.
– Egyre gyakrabban találkozik olyanokkal, akik nem használják a babajeleket.
– A játékokhoz egyre inkább szüksége lesz a kezeire. (pl.: színezés, biciklizés, kirakózás)
A jelek elhagyása általában hosszabb idő alatt, fokozatosan megy végbe.[12]
- Érzelmi stabilitást növeli
Azáltal, hogy a gyermek ki tudja fejezni kéréseit, észrevételeit, örömeit, vagy gondjait, csökkenteni tudja a saját és a szülő szorongásait, ezáltal kiegyensúlyozottabbá, nyugodtabbá válhat a szülő és gyermeke egyaránt.[13]
Puskás Kriszti
Babajelbeszéd és gyermekjelbeszéd oktató
[1] Linda Acredolo, Susan Goodwyn, Doug Abrams: Babajelek, Hogyan beszélj a gyerekeddel, mielőtt még beszélni tudna, Kiskapu, 2008. 6. o.
[2] http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=450, Letöltés: 2018.09.15.
[3] Erdélyi Andrea, Nézd a kezem, Egyszerű gesztusjelek gyűjteménye nem beszélő emberekkel való kommunikációhoz, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001. 341. o. A könyv megjelenését támogatta: ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kara.
[4] Erdélyi Andrea: A gesztusnyelv kommunikációelméleti alapjai, A „Nézd a kezem” elnevezésű gesztusnyelvrendszer mint az augmentatív és alternatív kommunikáció új lehetősége, ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, ELTE Eötvös Kiadó, 2009., 23. o.
[5]https://www.babaszoba.hu/articles/baba/Babajelnyelv_a_legfontosabb_tudnivalok?aid=20180806101230, Letöltés: 2018.09.15.
[6] Linda Acredolo, Susan Goodwyn, Doug Abrams: Babajelek, Hogyan beszélj a gyerekeddel, mielőtt még beszélni tudna, Kiskapu, 2008. 15. o.
[7] https://www.signingtime.com/resources/research/, Letöltés: 2018.09.15.
[8] Erdélyi Andrea, Nézd a kezem, Egyszerű gesztusjelek gyűjteménye nem beszélő emberekkel való kommunikációhoz, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001. 341. o. A könyv megjelenését támogatta: ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kara.
[9] Susan W. Goodwyn, Linda P. Acredolo, and Catherine A. Brown: Impact of symbolic gesturing on early language development, Journal of Nonverbal Behavior, Summer 2000. 101.o.
[10] Erdélyi Andrea, Nézd a kezem, Egyszerű gesztusjelek gyűjteménye nem beszélő emberekkel való kommunikációhoz, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001. 341. o. A könyv megjelenését támogatta: ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kara.
[11] Erdélyi Andrea: A gesztusnyelv kommunikációelméleti alapjai, A „Nézd a kezem” elnevezésű gesztusnyelvrendszer mint az augmentatív és alternatív kommunikáció új lehetősége, ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, ELTE Eötvös Kiadó, 2009., 10. o.
[12] Linda Acredolo, Susan Goodwyn, Doug Abrams: Babajelek, Hogyan beszélj a gyerekeddel, mielőtt még beszélni tudna, Kiskapu, 2008. 108-109. o.
[13] http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=450, Letöltés: 2018.09.15.
