Kolos édesanyjával készítettem egy interjút, aki kisfiával 1 éve jelel. Az interjú első részében olvashattok arról, hogy hogyan kerültek kapcsolatba a babajelbeszéd módszerével, és mikor kezdték alkalmazni, most pedig lássuk mit válaszolt az édesanya az alábbi kérdésekre.
3. Milyen véleménnyel volt a környezetetek? Hogyan fogadták azt, hogy Ti
ezzel az új módszerrel kommunikáltok a kicsivel?
Főként a húgom fejezi ki gyakran a tetszését a jeleléssel kapcsolatban, szerinte ez „nagyon menő”. Igyekszik is megtanulni a jeleket. Egy egyévesről már feltételezheti az ember, hogy megért szavakat, kisebb utasításokat végrehajt, de hogy válaszoljon is, amikor még nem jönnek a szavak a szájára, hát az szerintem is menő. Sok ember csodálkozik, amikor a jelelésről mesélünk, mert régebben ez nem volt “divat”. Apa és Zalán is ismer minden jelet, és alkalmazzák is. Zalán néha jeleket használ a beszéd helyett, így ő lehet a kisöccse tanítómestere. Nagyon élvezi.
4. Melyek a kedvenc jelei Kolosnak?
Még, köszönöm, cica, béka, sajt. Ezeket sokat és kezdeményezőn használja másfél évesen. Alább láthatjátok a béka jelét:
Könnyű elképzelni mennyire megható, amikor minden falatot külön megköszön az étkezésekkor, vagy amikor a cica jelét – bajusz – alkalmazza a bajuszos papa feltűnésekor. Vannak jelek, amiket már hangokkal kombinál, mutatja, ahogy markol a markoló kanala és mondja, hogy „maaa”.
Az alábbi videó kapcsán az anyuka elmondta, hogy egy hirtelen ötlettől vezérelve kezdte el jeleltetni kisfiát, nem szokásuk ilyen formában „kikérdezni” a kicsit, Kolos viszont meglepően nagy lelkesedéssel tett eleget a kérésnek. Nézd meg Te is!
A 3. részből megtudhatjátok, hogy milyen kreatív volt Kolos testvére, Zalán, amikor saját maga megalkotta a szívesen jelét, és hogy milyen előnyökkel jár a hétköznapokban a babajelek használata.
Vélemény, hozzászólás?