A csecsemők már nagyon korán próbálják utánozni a körülöttük lévő embereket, ez részükről fontos tanulási folyamat. Az utánzás képessége a növekvő intelligencia jele, és azt mutatja, hogy a csecsemő már sokat megért a körülötte lévő világból. Az egyik vizsgálatban kisbabáknak felnőttek arcképét mutatták, az egyiknek nyitva volt a szája, a másik kinyújtotta a nyelvét, a harmadik lebiggyesztette az alsó ajkát. A kutatók azt állapították meg, hogy a kicsik nagyon gyorsan utánozni kezdték a felnőtt arckifejezéseket. (tovább…)
A babajelbeszédben döntő többségében kézzel képzett jeleket használunk, azonban léteznek száj (ritkább esetben akár orr, vagy teljes test) segítségével képzett babajelek. Jó példa erre a cuppogás, amit már egész korán, kb. 3 hónapos kortól hallhatunk. A mi esetünkben a cuppogás a halat, a puszit és az éhséget jelentette.
A brüm-brüm jele is egy tipikus szájjal képzett jel, amit olyannyira gyakran hallhattuk Izabellától, hogy immár harmadszor írok róla, ez alkalommal a motor-bicikli témát járjuk körbe.
Izabella 12 hónaposan ült először kismotorra, és 2 hét múlva már keresztül-kasul száguldozott a lakásban, az alattunk lakó szomszédok nagy örömére, ebben az időszakban elkezdte el használni a brüm-brüm jelét a motorra. (tovább…)
Izabella: Többféle dolgot is jelölök a cuppogással. Egyrészt, ha éhes vagyok, másrészt, ha halacskát látok, harmadrészt, ha puszit küldök. Az evésről korábban olvashattatok már egy bejegyzést, Mit (t)eszek, ha éhes vagyok? címmel, most lássuk a halacskát és a puszit.
A halacskák nagyon változatosak tudnak lenni. A pelenkázó asztalkámra anyukám odakészített egy aranyos zöld halacskát, aminek a segítségével gyakran meg tudta mutatni nekem ezt a jelet, ill. kitartóan kérdezgette, hogy „mit mond a halacska?”. Sokszor akartam kifejezetten ezzel a játékkal játszani, és anya, a babajelbeszédnek köszönhetően mindig azonnal tudta, hogy mit szeretnék. (tovább…)