A minap hideg szélben sétáltunk a gyerekekkel, mire Izabella megszólalt: „anya, most ad nekem puszit a Szél Úrfi.” Elmosolyodtam. Milyen „rég” is volt, amikor életre hívtam Szél Úrfit.
Rebeka olyan másfél éves lehetett, amikor (tovább…)
Azok, akik még nem hallottak a babajelbeszédről sokan szkeptikusak. Legtöbbször az alábbi kételyeket fogalmazzák meg:
- Biztosan meg lehet tanítani a babákkal a jeleket? Olyan hihetetlennek tűnik.
- Nem-e csak szimpla utánzásról van szó? Úgy gondolják, hogy a gyermek nem is tudja pontosan, hogy a jel mit is jelent, csak leutánozza szülei mozdulatait.
- Vannak, akik úgy vélik, hogy jó, jó, megtanul pár jelet a gyerkőc, például a pápát mindegyik tudja, na és akkor mi van?! Viszont azt már senki ne mondja nekik, hogy egy baba akár 100-150 különféle jelet megtanulhat.
Amikor egy igen kedves külföldön élő magyar barátunk, akit nagyra becsülök, szintén hitetlenségének adott hangot, akkor elgondolkodtam.
(tovább…)
Korábban már két alkalommal jártunk a Promontor TV stúdiójában. Először a Beszélő Babakezek Programról beszélgettünk, második alkalommal a babajelbeszédről és a www.jelelababam.hu oldalról esett szó, most pedig a többgyermekes anyukák élete volt a téma. Külön érdekesség, hogy végső soron mindhárom alkalommal velem tartott legkisebb gyermekem, Kristóf is, hisz legelőször épp az első trimeszter végén jártunk, a második interjú a szülés előtt egy hónappal készült, most pedig már a karjaimban tarthattam őt. (tovább…)
Pár hete párom talált egy cikket, melyben arról adnak hírt, hogy egy majom a jelbeszéd jeleit használva kommunikál. Elgondolkodtam, hogy vajon eddig hány majom lehetett erre képes? Miket tudtak kifejezni? Kicsit körbejártam a témát.
Az elején máris egy helyesbítéssel élnék, hisz nem az összes majom képes elsajátítani a jeleket, hanem csak a csimpánz, amely az emberszabású majmok egy neme. A leghíresebb csimpánzokról olvashattok az alábbiakban.
Beatrix Gardner a 60-as évek közepén a siketnémáknak kifejlesztett jelbeszédet kezdte el tanítani egy Washoe nevű 10 hónapos nőstény csimpánznak, így lett Washoe az első nem emberi lény, aki alapszinten elsajátított egy emberi nyelvet. Washoe saját magától is alkotott jeleket, ilyen volt például a fogmosás jele. A szóképzésig is eljutott, a kutatók által következetesen „hideg doboz”-nak jelzett hűtőre a csimpánz mindig a „nyit, étel, ital” jeleket használta. A maga módján még káromkodott is, az általa nem kedvelt személyek nevéhez hozzátette a „koszos” jelet. Washoe kb. 30 két- vagy háromszavas szókombinációt is használt. A csimpánznak örökbe adtak egy kismajmot, Loulist, akit minden külső motiváció nélkül elkezdett tanítgatni a jelbeszédre. Loulis 8 napon belül visszajelelt.
Minket, felnőtteket már nem tölt el túl nagy izgalommal, ha meglátunk egy-egy cicát, kutyát, vagy madarat az utcán. De gondoljunk csak bele, hogy a kicsi gyermek számára ez mekkora élmény. Már a napi séta során sokféle állattal találkozhat, nem beszélve egy-egy állatkerti sétáról. Ami igazán izgalmassá teszi ezeket a teremtményeket, az az, hogy (tovább…)
Az elmúlt hetekben próbáltunk a legkisebb családtag, Kristóf szokásait minél jobban kiismerni. Úgy néz ki, hogy szerencsénk van, mivel így 6 hét eltelte után talán már mondhatom, hogy fiunk nem a „sokat sírós, hasfájós” babák közé tartozik (remélem, nem kiabálom el a dolgot..) Azt azonban be kell, valljam, hogy már most hiányzik a jól megszokott közös nyelv – a babajelbeszéd, ami a pici Izánál anno olyan jól bevált. (tovább…)
Ismét interjút készítettek velünk a XXII. kerülieti Promontor TV-től. Az előző adásban a Beszélő Babakezek Programról beszélgettünk, most pedig a babajelbeszéd gyakorlati alkalmazásával ismerkedtünk meg egy kicsit közelebbről. (tovább…)
A pápá – jellemzően az egyik kézzel való előre-hátra, vagy éppen oldalra történő integető mozdulat – a kisgyermekek egyik legismertebb és legnépszerűbb babajele. Olyannyira természetes ez a mozdulatsor, hogy babajelbeszédtől függetlenül szinte minden gyermek elsajátítja. Miért is? Mert a kicsi környezetében lényegében mindenki használja. Nem csak anya és apa integet, de integetnek a nagyszülők, barátok, a boltban a pénztáros néni…stb, tehát ezzel a jellel lépten-nyomon találkozik a gyermek. (tovább…)
A csecsemők már nagyon korán próbálják utánozni a körülöttük lévő embereket, ez részükről fontos tanulási folyamat. Az utánzás képessége a növekvő intelligencia jele, és azt mutatja, hogy a csecsemő már sokat megért a körülötte lévő világból. Az egyik vizsgálatban kisbabáknak felnőttek arcképét mutatták, az egyiknek nyitva volt a szája, a másik kinyújtotta a nyelvét, a harmadik lebiggyesztette az alsó ajkát. A kutatók azt állapították meg, hogy a kicsik nagyon gyorsan utánozni kezdték a felnőtt arckifejezéseket. (tovább…)
Az első hinta-palinta bejegyzésből már megtudhattad, hogy Izabella 9 hónapos volt, amikor először használta ezt a jelet. Még ma is emlékszem, ahogyan mentünk lefelé a lifttel a lakásból a játszóra, és konkrét választ nem is remélve, csak úgy, hangosan feltettem az alábbi kérdést.
„Mit csináljunk ma a játszótéren?”
Erre Iza hevesen elkezdett előre-hátra dülöngélni a babakocsiban, mire én elmosolyodtam. Egyből meg is beszéltük, hogy ahogy leérünk, első dolgom lesz hintába ültetni. A hintát egyébként 18 hónaposan tudta kimondani, de milyen jó, hogy nem vártunk addig!